Amit jó tudni a darazsakról

Magyarországon 20 társasdarázs-faj él, közülük öttel találkozhatunk a legnagyobb valószínűséggel közvetlen környezetünkben:

  • a lódarázzsal (Vespa crabro),
  • a padlásdarázzsal (Polistes nimpha),
  • a déli papírdarázzsal (Polistes dominula),
  • a német darázzsal (Vespula germanica) és
  • a kecskedarázzsal (Vespula vulgaris).

 

Íme, néhány tipp arra az esetre, ha az utóbbi négy, kisebb termetű sárga-fekete ruhás fajjal találkoztok, akár szabad szemmel is meg tudjátok különböztetni, kivel van dolgotok.  (A lódarazsat most békén hagyjuk. Ő jóval nagyobb, mint a többiek, és ami a többi darázson fekete, az rajta nagyrészt barnás.) Ez azért nem mindegy, mert míg a Polistes-fajok, ha csak a darazsakat nézzük, kifejezetten békések, a Vespula-fajok sokkal temperamentumosabbak, gyakran kifejezetten ingerlékenyek. Az előbbieket tapintatos óvatossággal megfigyelhetjük akár közelebbről is, ahogyan építkeznek, összegyűlnek a kerti csapnál, kint felejtett dinnyemaradéknál. Az utóbbiakkal legyünk jóval óvatosabbak, ne hessegessük őket, ne tegyünk hirtelen mozdulatokat, inkább kerüljük egymás túl közeli társaságát.
A tippek kizárólag a nőstényekkel való találkozáskor segítenek. Nem véletlen, hiszen a dolgozók — csökevényes ivarszervű nőstények — alkotják a darázskolónia túlnyomó többségét, ők járnak élelemért, így jóval nagyobb eséllyel találkozhattok velük, mint a hímekkel, az ivaros nőstényekkel vagy a királynőkkel.

További információt tudhatsz meg itt 

 

Ajánlatkérő

Hozzászólok

Leave a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .